Tarts velünk a Balaton-felvidék legismertebb tájegységén, a Tihanyi-félszigeten, mely geológiai, biológiai és kulturális értékekben is igen gazdag. Az erdőkkel és szőlőkkel borított hegykúpok látványát két tó és a híres bencés apátság teszi még csodálatosabbá. A túra során végigjárjuk az utóvulkáni folyamatok eredményeképpen létre jött gejzíreket, forráskúpokat, és a vulkáni kitörések egyik centrumát, a Belső-tavat, valamint a tihanyi levendulást.
Részletes információk
A programtervezetet és a benne található célpontokat - mint jelentkezők - bármikor megváltoztathatjátok, valamint kiegészíthetitek. Túravezetőink tapasztalatának köszönhetően igyekszünk elérni, hogy eseményeink a lehető legnagyobb élményt nyújtsák számotokra, és állandó tagjaivá váljatok kalandozásainknak!
NAPI PROGRAMTERV:
Utazás menetidő: Budapest - Tatabanya - Badacsony 3 óra / 210 km
Találkozó: Tihany, reggel 9 órakor a Major u. 58. előtti parkolóban - Googlemap >>
1. nap Tervezett túraútvonal (13km, 350 m szint felfelé):
Bencés apátság - Belső-tó - Csúcs-hegy - Apáti-hegy - Szélmarta-sziklák - barátlakások.
A túratervezetet az időjárás, a jelentkezők erőnléte és/vagy a túravezető javaslata megváltoztathatja.
A túra időpontja:
Részvételi költség vendégként:
Részvételi költség MAKASE tagoknak:
Érdekel a tagság! Hogyan lehetek tag? Katt ide >>
A részvételi költség tartalmazza:
* a túravezetést, szervezést
A részvételi költség nem tartalmazza:
* az utazást:
egyénileg - az utazást segítünk összeszervezni
* a szállást:
-
* az étkezéseket
Szükséges erőnlét, a túra nehézsége:
KÖZEPESEN NEHÉZ
SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK:
Ruházat - Az évszaknak és időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés ajánlott. Érdemes esőruházattal készülni, hogy az esetleges csapadékos idő se tudjon kifogni rajtunk.
Élelem - Nagyon fontos, hogy fejenként legalább 2 liter víz legyen mindenkinél! Élelem szempontjából kétszeri étkezéssel kell számolni (szendvicsek), illetve csokoládét, kekszet érdemes hozni a gyors energiapótlás végett.
Felszerelés - Térképpel és iránytűvel készülünk, de aki szeretné jelölni az útvonalat, természetesen hozhat magával papír alapú térképet, vagy GPS-t. Aki szeret fényképezni, az hozza magával az apparátusát, mert lesznek szép, panorámás helyek.
Kalandozás a Tihanyi-félszgeten
A Tihanyi-félsziget a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba. Magyarország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb tája, így itt hozták létre az első tájvédelmi körzetet.
A táj arculatát a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kaldera tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki két lefolyástalan tó, a Belső-tó és a Külső-tó. A vulkanikus utótevékenység során feltörő hőforrások több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük legszebb az Aranyház.
>> További információkat a környékről itt találhatsz - www.wikipedia.org
A balatoni kecskeköröm
A balatoni kecskeköröm a kiédesedő vizű pannóniai beltóban mintegy 5 millió éve élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése. A miocén és pliocén időszakban a mai Kárpát-medence területén a Pannon-tenger helyezkedett el, a tenger vizében kevés állatfaj élt, de ezek hihetetlen tömegben, leggyakoribb volt közöttük a Congeria ungula caprae nevű kagyló, az úgynevezett kecskeköröm. A Tihanyi-félsziget környékén a hullámok megtámadták a partokat, alámosták, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén vette fel a kecskeköröm formát. A tihanyi kecskeköröm azonban nem csak Tihanyban, hanem a Balaton déli partján is többfelé megtalálható: például Szántódon és Fonyódon. A balatoni kecskeköröm ma már igazi látványosság.
A híres levendulás
Az Apáti-hegy déli oldalán található a félsziget egykori híres levendulásainak maradványa. A levendulatövek telepítését 1924-ben kezdték, s a negyvenes évekre közel száz hektáros ültetvény alakult ki. A későbbiekben mandulafákat is ültettek, a terület kettős hasznosításúvá vált. A hatvanas években felhagytak a műveléssel, s a levendulás java részét szőlővel telepítették be, a maradék mintegy húsz hektáron pedig megindult a beerdősödés. A kilencvenes évek közepétől a Nemzeti Park megkezdte a cserjék visszaszorítását. A fásszárúak rendszeres irtásával, legeltetéssel tartják fenn a régi levendulást. A művelés felhagyása óta az eredeti növényzet részben visszatért.
Képek forrása: levenduladiy.wordpress.com, hir.ma, tudtad.com, balcsi.net, thesecret.hu
Süveg Nóra - Regényi Róbert
