Hegyek - Várak - Borok II.

Kétnapos gyalogtúra a Zempléni-hegységben

Népszerű programunkban Északkelet-Magyarország felé vesszük az irányt, mégpedig a csodálatos Zempléni-hegységbe. A Zempléni-hegység  a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része, a  Nagy-Milictől Tokajig húzódik. A Zempléni-hegység meredek csúcsaira több várat építettek, leghíresebb és legszebb várai a füzéri, regéci és Boldogkő vára, amit természetesen mi sem hagyunk ki programunkból. 

 

Részletes információk

A programtervezetet és a benne található célpontokat - mint jelentkezők - bármikor megváltoztathatjátok, valamint kiegészíthetitek. Túravezetőink tapasztalatának köszönhetően igyekszünk elérni, hogy eseményeink a lehető legnagyobb élményt nyújtsák számotokra, és állandó tagjaivá váljatok kalandozásainknak!

 

NAPI PROGRAMTERV:

Utazás menetidő: Budapest- Füzér 284 km; 3 óra 20 perc

Találkozó: 2020. május 23-án 8.30-kor a Füzéri vár parkolójában



1. nap

Találkozó 8:30-kor Füzéren. A túrát egy rövid tájékoztató után indítjuk.  Mai célpontunk a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, a Nagy-Milic (895 m) hazánk egyik legszebb várától, a füzéri várhegy lábától indulunk. Útközben több helyen is csodálatos kilátást élvezünk, és néhol meredek kaptatókkal küzdünk. Indulásnál rögtön megkeressük az az Országos Kéktúra jelzését, majd ezt követve jutunk el Bükkfákkal körülölelt Vár-forráshoz. Itt kulacsainkat gondosan megtöltjük. Továbbhaladva az Alsó-patak félhomályos völgyében érjük el a csataréti erdészházat. Kisebb emelkedőn továbbhaladva jutunk fel a Kakas-bércre, ezen továbbhaladva jutunk el a csodás kilátást nyújtó Felső-Csata-rét tisztásásra. Visszatérve a kijelölt ösvényünkre harántolva haladunk a Kis-Milic csúcsa felé. Kis kitérőt teszünk a csúcson lévő Károlyi-kilátóhoz, ahol a zempléni hegyek páratlan panorámáját élvezhetjük. Innen a zöld jelzést követve térünk vissza az Országos Kéktúra útvonalára, és az országhatáron haladva pár perc alatt érjük el túránk célpontját, a Nagy-Milic kőobeliszkes csúcsát. A csúcsról vékony kis ösvényen ereszkedünk le a László tanyához. Az erdőben továbbhaladva a Bodó-rétet, és a Hosszú-rétet érintve haladunk a kocsiúton, széles, kényelmes utunk lassan kibukkan az erdőből, megnyílik a táj, előttünk a füzéri várhegy, tetején utunk második célpontjával, a füzéri várral. A meredek kaptatón felkapaszkodva, meghódítjuk ezt a 2014-2016 között nagy renováláson átesett Magyarország egyik legszebb, legjobb állapotú középkori várát.

Kora este elfoglaljuk tokaji szállásunkat, majd átsétálunk Tokaj leghíresebb pincéjébe, a XV. században épült Rákóczi Pincébe, ahol meleg vacsorával és borkóstolóval várnak minket.

A túra hossza: 12 km, időtartama: 4,5 óra, szintkülönbség: 460m


2. nap

A szállásunkat kora reggel elhagyva, 9 órakor találkozunk a Regécen. Autóinknak egy időre búcsút intünk és megkeressük a az Országos Kék Túra jelzését. Megkezdjük túránkat egy kis meredek kaptatón Zemplén egyik 700-as csúcsára Dorgó-tetőre. Kis pihenő után utunkat a kék jelzésen folytatva a Kavicsbánya rét mellet haladva útba ejtünk még egy 700-as igazán különleges zempléni hegycsúcsot, Pengő-követ. A hegység számos jégkorszaki formája között a Pengő-kő egy igazi különlegesség. A lapos tetőből kiemelkedő, úgynevezett krioplanációs torony úgy keletkezett, hogy a fagy minden irányból visszabontotta a korábbi csúcsot, amelynek helyén egy minden oldalról fallal vagy a fal további bontásával keletkezett törmelékhalmaz által határolt kőbástya maradt vissza. Miután megcsodáltuk ezt az igazán különleges a jégkorszakból itt maradt kőbástyát, folytatjuk utunkat a környék egyik legcsodásabb panorámájú kilátópontjához a Nagy Péter mennykőhöz. Innen tekinthetünk le a Rostalló- és az Ördög-patak völgyeire és gyönyörű kilátás nyílik északi irányba a Nagy-Milic hegytömbjére, előterében a füzéri várral. A kilátás felejthetetlen élmény. Ebben a csodás panorámában fogyasztjuk el könnyű ebédünket, majd fáradalmainkat kipihenve indulunk vissza autóinkhoz. Átautózunk a vár parkolójába megnézzük Regéc várát, innen túránk utolsó állomására Boldogkőváraljára megyünk, és pompás hétvégénk megkoronázásaként, még megnézzük Boldogkő-várát. Innen élményekkel telve, késő délután indulunk haza.


A túra hossza: 14 km, időtartama: 5 óra, szintkülönbség: 430m.


A túratervezetet az időjárás, a jelentkezők erőnléte és/vagy a túravezető javaslata megváltoztathatja.

A túra időpontja:

2020. május 23-24. 

Részvételi költség vendégként:

5.000 ft.

Részvételi költség MAKASE tagoknak:

ingyenes

Érdekel a tagság! Hogyan lehetek tag? Katt ide >>

A részvételi költség tartalmazza:

  • a túravezetés díját (képzett túravezetőkkel)
  • a szervezést

A részvételi költség nem tartalmazza:

- Az utazást: egyénileg - teleautós rendszer (az autókat segítünk összeszervezni). Budapest - Füzér kb. 4000 Ft/fő

- A szállást: 2-3-4 fős saját fürdőszobás szobákban, reggelivel  7800 ft/fő

-  borkóstolót: 4.000 Ft / fő

- Vacsora kérhető a borkóstoló előtt ( 4 előre választható menü 2.300-5.400 ft)

- Várbelépőket (opcionális): Füzéri vár (2000 Ft), Regéci vár (800 Ft), Boldogkő vára (1300 Ft)

- Az extrémsport biztosítást, mely itt megköthető >>

  

Szükséges erőnlét, a túra nehézsége:
KÖZEPESEN NEHÉZ - Minden egészséges ember számára teljesíthető, de jólesően fárasztó. Ha aktív életmódot élsz, nem érhet meglepetés. Napi túra időtartama 6-7 óra. Szédülésmentesség, magabiztos mozgáskoordináció előny.

SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK:

A legfontosabb a kényelmes túraöltözet, amely szinte minden outdoor programhoz kell. Szükséged lesz többek között bakancsra vagy túracipőre (ha most készülsz vásárolni lábbelit a legideálisabb választás egy technikai talppal ellátott úgynevezett beszálló cipő, amely szinte minden terepen megállja a helyét), túrazokni (+ tartalék), kamáslira, esőkabátra vagy esőponcsóra, közepes hátizsákra, réteges aláöltözetre (a szabályozhatóság miatt), fejlámpára, esetleg túrabotra, amely a hosszabb gyaloglások alkalmával kíméli a térdedet. Kempinges szállás esetén hozz magaddal sátrat (akinek nincsen nem szükséges feltétlenül beruháznia egy újra, mert biztos lesz aki szívesen megosztja veled a szállását, amennyiben ezt előre jelzed), hálózsákot (hegyekben, hegyek közelében ajánlott a legalább +10 fokos komfort fokozattal rendelkező), derékaljat (polifoam), de jól jöhet egy kisméretű kemping főző is. Menedékházakban az agynemű kímélése miatt, a legtöbb esetben előírás a hálózsák használata.

Utazásaink alkalmával kempingekben, apartmanokban, ifjúsági szállókban vagy egyszerű szállodákban szállunk meg. Ez számos eseteben választható, azonban előfordulhat, hogy a túra útvonala nem enged több lehetőséget az éjjeli menedék kijelölésére. Megesik olyan kalandtúra is, ahol a táj szépsége illetve a program nomád mivolta miatt a vadkempingezést választjuk, de valljuk be, ezen opció nélkül számos misztikus helyszín ismeretlen maradhatna számunkra...

 


Információ a helyről:

 

Zempléni-hegység

Az Északi - középhegység keleti része a Zempléni-hegység. A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig a mai Szlovákia területén található. A Zempléni-hegység az Eperjes -Tokaji-hegylánc déli, magyarországi szakasza, a Tokaji-hegytől a Nagy-Milicig húzódik. A Hernád és a Bodrog folyók által határolt hegység a belső-kárpáti övezethez tartozik, és annak kiemelkedő szépségű területe. Észak-déli kiterjedése kb. 55-60 km, szélessége 15 - 30 km között váltakozik. A hegység nyugati része az Abaúji régióba nyúlik, másik része a Szalánci-hegység, zöme Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport a Szalánci-hegység déli nyúlványa, legmagasabb csúcsa a Nagy - Milic ( 895 m ). A hegység vulkanikus eredetű, kőzetanyaga az andezit és a riolit. A vulkáni tevékenység jeleit mutatja a Kopasz-hegy (Tokaj). Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet lösz borít, ez a Hegyalja, híres szőlőtermesztő vidék. A Bózsva és mellékvizeinek medencéje a Hegyköz. A Zempléni tájegység része még a Bodrog és Tisza közötti terület, a Bodrogköz. Bármelyik régióját is keressék fel a Zempléni-hegységnek, mindenhol találkozhatnak egy csipet történelemmel. Várai-várromjai, forrásai, kútjai, hegyei, települései visszavárják a hegység szerelmeseit.

 

Füzéri vár

A füzéri vár egyike Magyarország azon földesúri várainak, mely már a tatárjárás előtt is állt. A vár pontos koráról csak becslések léteznek – egyes merész feltevések szerint már a Honfoglalás idején is állt –, de valószínűleg a 13. század elején épült, az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. Hivatalos oklevélben először 1264-ben említik, majd 1270-ben egy újabb irat egyik utalása alapján megtudhatjuk, hogy a vár már II. András halálakor (1235) állt, illetve még azelőtt az uralkodó birtokába került. Hol királyi várként, hol főúri birtokként funkcionált.

A vár fénykorában, a mohácsi csatát követően Perényi Péter koronaőr egy évig itt őriztette a Magyar Királyi Szent Koronát. 1567-ben a Báthory család szerezte meg a birtokot, majd 1626 körül Bethlen Gábor csapatai állomásoztak itt. 1654-ben elzálogosítás útján végül a királyi kincstár kezelésébe került. 1676 májusában a császári katonaság a várat lakhatatlanná tette, majd otthagyta. Ezután a környékbeli lakosság számára egyfajta kőbányaként funkcionált.

1977-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását. A jelentős történeti, építészeti értékeket képviselő vár helyreállítása a 90-es években kezdődött, és 2014–16 között pedig felépült az úgynevezett alsóvár, megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája is, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára.

 

Zemplén őrszeme: Boldogkő vára

A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.

A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.

A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.

A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.

 

Regéci vár

A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel.

Számos alkalommal váltott tulajdonost, sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat.

I.Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona Regécre költözött fiával, az akkor egyéves II. Rákóczi Ferenccel, aki itt tölti gyermekkorának első éveit. Ötéves koráig élt itt, innen költöztek Munkácsra. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.

1683-ban Regécen szervezik a felső-magyarországi hadellátó központot, a felkelés ideje alatt Regéc a kurucok egyik fontos bázisa lett, az osztrákok nagy erőkkel készültek a vár ostromára, azonban Thökölyt a váradi pasa foglyul ejtette, a kurucok pedig a török ellen küzdő csapatok mellé álltak. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége kaput nyitott, de csak azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. Ez nem így történt, és császári rendelet értelmében a várat 1686-ban lerombolták, bár hadi jelentősége addigra már nem volt, csak az uradalom javai szolgálták a felkelést. Eredeti berendezésének épen maradt darabjait a sárospataki vármúzeumban őrzik. A vár elpusztított falaiból maradó kövek nagy részét a környékbeliek széthordták.

Regéc a Bretzenheim, majd a Károlyi család tulajdonába került. Később 1949-ben a várat államosították, de nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Nyaranta immár hagyományosan megrendezésre kerül a legendás régésztábor, mely párhuzamosan zajlik a feltárással.

2003-ban állították helyre az északi bástyát, mely az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása volt a várban. A nagyszabású helyreállítás tovább folytatódik, melyre Regéc község egy közel félmilliárd forintos támogatást kapott. 2016-ra elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása, valamint egyéb renoválási és állagmegóvási munkák.

 

Zemplén

Zemplén

Zemplén
Zemplén

hegyek-várak-borok túra

 

Forrás, fotók: kirandulastippek.hu, szatmarizsolt.blogspot.com, kektura.click.hu

 

Miért érdemes tagnak lenned?

Tagdíjaddal támogatva szervezetünket, lehetővé teszed a szabadidősport és a kaland-sport feltételeinek javítását. Számos olyan eseményen vehetsz részt, melyhez egyesületünk biztosítja számodra a szakmai vezetést, illetve a legkorszerűbb felszerelések használatát.
Egy céltudatos csapat tagja lehetsz, részese a közös munkánknak, és megmozdulásainknak, ahol független szervezetként biztosítjuk a legújabb szabadidősport tevékenységek fejlesztését, terjesztését.

A tagjainknak járó szolgáltatásokról bővebben itt olvashatsz >>>
2020-es Eseménynaptár >>>