VIA FERRATA, KLETTERSTEIGA klettersteig (olaszul: via ferrata) egy a hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabadidő sport. Európa számos országában (Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország) hatalmas követő tábort tudhat magának. Ha hasonlítani szeretném valami itthon is megtalálható dologhoz, akkor talán azt mondhatnám, olyan mint a Rám-szakadék létrákkal, korlátokkal biztosított útvonalán való túrázás, csak sokkal monumentálisabb, nagyobb magasságok és mélységek között, Európa legszebb tájain. Bárki művelheti, legyen az fiatal, idős, profi sportoló, vagy éppen csak most kezd barátkozni a mozgással. A via ferrátázás, klettersteigezés külföldön már egy annyira megszokott és elterjedt társasági, családi szabadidő program, hogy gazdasági, turisztikai tevékenységek épültek rá. Franciaországban minden valamire való síközpontban található több ilyen kiépített túraútvonal, hogy a nyári szezonban is odacsalogassák a turistákat. Képzeljük el úgy a via ferrata, klettersteg útvonalakat, mintha az Alpok legszebb hegyeinek oldalába, erdeinek közepébe egy kalandparkot tennénk. S ez miért olyan népszerű? A válasz egyszerű! Mert csodálatos helyeken, és a legváltozatosabb terepen (erdőkben, folyómedrekben, szurdokokban, hegyeken, gleccsereken, stb...) túrázhatunk, sportolhatunk. A via ferrata, klettersteig utak több nehézségi fokozatban léteznek, az egyszerű túrázástól az extrém mászásig mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A via ferrata, klettersteg túrák egyik legfontosabb tényezője a biztonság. A neve is innen ered, ehhez kapcsolódik, via ferrata = vas út. A nehéz, kitett, vagy éppen veszélyes helyeken egy egyéni speciális védő felszerelés (via ferrata-, klettersteig-set) valamint az ott elhelyezett mesterséges fém korlát, lépcső, biztosító garantálja épségünket. Ez egy modern túrázás, hegymászás, modern eszközökkel, s ami a legfontosabb, hogy mindenki számára elérhető!
További tartalom
1. A klettersteig - via ferrata kialakulása, történeteA nehéz és veszélyes hegyi ösvények pallókkal, létrákkal, korlátokkal való biztosítása a falvak vagy legelők között már évszázadokkal ezelőtt ismert volt az Alpokban. Ezek az útvonalak még nem turisztikai szempontból épültek, elsősorban gazdasági célokat szolgáltak. Akkoriban még a legtöbb segítő, biztosító elem fából készült. Néhány ilyen módon épített út a mai napig elérhető ("Albinenleitern" Leukerbad), s ezek tekinthetőek a mai klettersteig (via ferrata) előfutárának. A mai klettersteig-ek (via ferraták) kialakulása három "korszak"-ra osztható: a, Az első via ferrata (klettersteig) útvonalak építése Európában: Az első klettersteig megépítése 1843-ban kezdődött Friedrich Simony vezetésével Európában a Dachstein-en. Köveket, vas csapokat, horgokat, faragott lépést és kötelet használtak a mászás segítésére. Ezt követte 1869-ben egy 400 m-es kötél biztosítás a Großglockner-en, 1873-ban klettersteig építése a Zugspitze-re. A Pireneusokban, 1880-ban a Midi d'Ossau, 1881-ben Ordesa kapott vas létrákat. A német Alpokban 1899-ben a Heilbronner Weg lett az egyik első klasszikus klettersteig (via ferrata) útvonal, majd 1903-ban a Dolomitok-ban lévő Marmolada-t szerelték fel a hegymászást segítő elemekkel. b, A világháború: Sokak szerint a modern klettersteigek az első világháborúból erednek. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Olszország egymás elleni harca, Tirolban egy olyan hegyi háborút eredményezett, ahol minden csúcson harcok folytak. A járőröző katonáknak számos útvonalat építettek, a biztonságuk és a megfigyelőhelyek gyorsabb elérése érdekében. Jó példa erre a Toblinger Knoten, egy cukorsüveg-szerű szikla alakzat a Sesto Dolomitokban, amelynek minden porcikája alagutakkal és klettersteigekkel van tele. c, Modern hegymászó sport: A modern via ferráták (klettersteigek) abban különböznek leginkább a hagyományos utaktól, hogy sokkal látványosabbak, biztonságosabbak, s számos nehézségi fokozatban léteznek. Felépítésüket tekintve, már nem mindig az a cél, hogy egy hegy csúcsára felvigyenek, hanem egy kalandpark jellegű változatos, élménydús kikapcsolódást biztosítani. Kötél hidak, hálók, s egyéb tereptárgyak teszik élvezetesebbé az útvonalat. A mai klettersteigeket (via ferrata) általában már azzal a céllal hozzák létre, hogy újabb változatos, kihívással teli szabadidősport lehetőségeket biztosítsanak a hegyi turistáknak. Kezdeményezői ma már nem csak a túrázó, hegymászó egyesületek, gyakran a helyi idegenforgalmi hivatalok vagy önkormányzatok építetik a város, vidék turisztikai vonzerejének növelése céljából.
2. A via ferrata - klettersteig utak felépítése, összetevőiAz alapvető eleme a via ferrata - klettersteig útvonalnak általában egy erős acél drót, ami különböző távolságban a sziklás terephez van rögzítve. Ehhez a kábelhez rögzíti mindenki az egyéni hegymászó felszerelését, ami így biztonságos haladást tesz lehetővé vonala mentén. Ezen kívül vannak még egyéb, főként vasból készült eszközök, mint a kapcsok, "u" alakú kapaszkodók, létrák és hidak. Több helyen találkozhatunk a sziklába mesterségesen vájt markolattal és lépéssel.
3. Szükséges felszerelésekUIAA és a DAV által előírt és elfogadott hegymászó berendezések kötelezőek a via ferrata - klettersteig művelőinek (az általános alpesi túra felszereléseken túl: ruházat, cipő, időjárás elleni védelem, élelmiszer , stb): - hegymászó beülő, fiataloknak, gyerekeknek ajánlott mellé a mellkas heveder is (nincsen külön előírás milyen fajta beülőt használj, érdemes a legkönnyebbet, legvékonyabbat kiválasztani, hogy a sok felszerelés alatt komfortos legyen a viselete) - hegymászó sisak, UIAA által jóváhagyott - via ferrata - klettersteig set, UIAA szabvány (hevederekből, statikus kötelekből készített megoldás nem biztonságos, hiszen egy több méteres esésnél fellépő terhelésnél, a hiányzó dinamikus fékek hiánya, komoly sérülésekhez vezethet) A jelenlegi kereskedelmi forgalomban kapható UIAA szabvány via ferrata - klettersteig settek, általában egy-két darab kötelet (hevedert) és egy dinamikus féket tartalmaznak. Az eszköz feladata a biztosítás, valamint az esés után fellépő rántás csökkentése, a sérülések elkerülése. Több fajta gyártó, számos ötlete található a piacon, amiben azonban nagyon hasonlítanak az a "rántás elnyelő" képesség. Mint korábban már említettük, a via ferrata - klettersteig útvonal helye és hossza illetve magashegyi mivolta, megköveteli egyéb szükséges túra felszerelés meglétét is (szélsőséges időjárás esetére védőruházat, kesztyű, napszemüveg, hálózsák, fejlámpa, folyadék és élelmiszer, stb). Van egy fokozata a klettersteigeknek - via ferrátáknak amelyeket sport célra építenek (általában "E"-s fokozatú), ahol a normál túra cipő nem felel meg az elvárásoknak, mert a fal nem tartalmaz kiálló köveket vagy mesterséges lépéseket, így itt sziklamászó cipő ajánlott.
4. Via ferrata - klettersteig nehézségi táblázatA fokozatok megmutatják milyen erőnlétre és állóképességre van szükségünk a via ferrata - klettersteig út teljesítéséhez, normál körülmények (nappal, száraz időjárás esetén, stb.) mellett. A kalauzokban gyakran szakaszokra oszlanak a túrák, amelyek különböző nehézségi szintűek is lehetnek. Ha új steiget szemelünk ki, érdemes több forrásból utánanézni milyen nehézségi szintet képvisel, mert néha vannak eltérések a szubjektív értékelésekben. A különbségek általában a teljes túra időtartamára szükséges erőnléti és állóképességi jellemzőkben mérvadóak. A nehézségi értékelések közül Eugene E. Hüsler által létrehozott (Hüsler skála) szóbeli értékelés (könnyű-nehéz-nagyon nehéz, stb), valamint az ABC betűivel megnevezett (A - E) jelölés a leggyakoribb. A túra kiválasztásánál körültekintően járjunk el, s az említett adatokon kívül vegyük figyelembe a beszállásig tartó időt, a teljes menetidőt valamint a megtett magasságot. Az alább található táblázat egy összefoglaló a leggyakoribb nemzetközi szintekről:
5. Objektív veszélyek és kockázatokA túrázóknak a via ferrata - klettersteig utakon elsősorban biztos fogásra és lépésre van szükségük, másrészről pedig elengedhetetlen a megbízható klettersteig - via ferrata set. A nehezebb szakaszokon a biztonság érdekében mindenképpen kötélbiztosítást kell alkalmazni. Fontos, hogy a kijelölt útvonalakról ne térjünk le, ezek nem biztonságosak a tapasztalatlanabbak számára. A mászást segítő vas, acél biztonsági elemek zivatar esetén különösen veszélyesek. A kábelek, kapaszkodók villámhárítóként működnek, tovább fokozva a hegyekben amúgy is magas kockázatot villámlás esetén. Az őszi nedves időjárás, a fagy, csökkenti a biztosító eszközök, lépésének, fogásának szükséges súrlódását, ezért ilyenkor mindig gondosan tervezzük meg a túrát, valamint a hozzá szükséges felszerelést. Télen a hó több helyen maga alá temeti a drótkötelet, így ezeken a részeken hegymászó tapasztalat nélkül nem szabad megkockáztatni az átjutást. Jelentős kockázatot rejt magában a kőhullás is. Mivel a klettersteig - via ferrata utak a turisták számára kedvelt kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak, ezért az említett veszély elsősorban az általuk kimozgatott, lerúgott zuzalékból ered, az alpesi hegymászó utakon különösen magas fenyegetést jelent. Gyakori az is, hogy a veszélyeket, baleseteket alulbecsülik a hegymászók. Még a megfelelő via ferrata biztosító set alkalmazása esetén is viszonylag nagyot lehet esni a következő drót-horgonyig, amely gyakran több méter is lehet. Egy ilyen zuhanás következményei lehetnek akár komolyabb zúzódások, horzsolások is. Beleesés esetén mindenképpen szakértővel ellenőriztessük a via ferrata / klettersteig set épségét. Ne használjunk nem megfelelő (fék nélküli) eszközöket, mivel a merev rendszerben a rögzítések, vezetékek, kötelek elszakadhatnak, a karabinerek megrepedhetnek, arról nem is beszélve, hogy a hirtelen rántás akár a gerinc sérülését is okozhatja. Különösen a tapasztalatlan túrázóknál megszokott ezért, hogy gyakran kiegészítő biztonsági felszereléseket használnak. 6. HivatkozásokHoch, Rüttinger, Zitzmann: Klettersteig-Atlas Italien, Bd.1 : Italien West. Schall-Verlag, 2008. ISBN 3-900533-49-0 Hoch, Rüttinger, Beeler: Klettersteig-Atlas Italien, Bd.2 : Dolomiten und Südtirol. Schall-Verlag, 2009. ISBN 3-900533-56-3 Hoch, Rüttinger, Beeler, Schall, Stute: Klettersteig-Atlas : Deutschland. Schall-Verlag, 2010. ISBN 3-900533-59-8 Ueli Mosmann: Sicherheit und Risiko auf Klettersteigen . In: Die Alpen. Nr. 8, 2007 , S. 18-21 (Fulltext im Web vorhanden). Jentzsch-Rabl, Jentzsch, Wissekal: Extreme Klettersteige in den Ostalpen. Alpinverlag, Bad Häring, 2006. ISBN 3-9500920-4-8 Jentzsch-Rabl, Jentzsch, Wissekal: Klettersteigführer Österreich. Alpinverlag, Bad Häring, 2008. ISBN 3-9500920-8-0 Schall Kurt: Klettersteig-Atlas Österreich. Schall-Verlag, 2007. ISBN 3-900533-47-4 Höfler, Horst; Werner, Paul: Klettersteige Dolomiten. Bergverlag Rother, 2000. ISBN 3-7633-3096-8 Hüsler, Eugen E.: Erlebnis Klettersteig. Bruckmann, 2002. ISBN 3-7654-3793-X Anker, Daniel; Eugen E. Hüsler: Wandern vertikal: Die Klettersteige der Schweiz. AT Verlag, 2004. ISBN 978-3-85502-933-4
7. Források
8. Weblinkek
|
|
ZYPER SERIES
Főoldal | Rólunk | Csapatépítés | Iskoláknak | Eseménynaptár | Képgaléria | Oldaltérkép | Kapcsolat
Via Ferrata - Klettersteig | Túra | Hegymászás | Tengeri kajak | Kerékpár | Búvárkodás
