WINDSURF/KITE

A Windsurf kialakulása

A hullámlovaglás egy igen régi sport, első európai írásos említést Cook kapitány naplójában található, melyben a Hawaii szigeteki bennszülöttek furcsa szórakozásáról ír, mindezt az 1770-as évek vége felén tette, feltételezhető, hogy a hawaii emberek már jóval korábban űzték ezt a kellemes sportot.

A Windsurf 1966. őszén először Jim Drake és jó barátja Hoyle Schweitzer fejében merült fel a szörf sporteszköz megalkotásának ötlete. A vitorlázást és a hullámlovaglást szerették volna összekötni, hiszen mindkét sport már ősidők óta létezett. Korábban voltak már próbálkozások arra, hogy egy nagyobb méretű szörf deszkára (hullámlovas deszkára)vitorlás árbocot szereltek, azonban az árbocot nem tudták dönteni, mozgatni, így nem voltak képesek irányítani az új sporteszközt. Az áttörést Jim Drake találmánya, a kardáncsukló jelentette, aminek köszönhetően úgy tudták összekötni a vitorlát a deszkával, hogy az árboc minden irányba szabadon tudjon dőlni, így lehetővé téve a szörf irányítását.

1967. május 21.-én rakták vízre először és próbálták ki az új találmányt, egy kaliforniai kis öbölben. Az új sporteszköz, amit most már nyugodtan nevezhetünk windsurf-nek működött, hiszen gyenge szélben, 1 óra próbálgatás után, már tudtak vele szörfözni. Az elkövetkező években Jim és Hoyle között vita alakult ki a sporteszköz szabadalmáról, azonban a 80’-as évek közepére sikerült ezt az ellentétet elrendezni.

Magyarországon a 70’-es évek végén, 80’-as évek elején jelentek meg először a szörfök. Az első magyar szörfösök (Kucséber Ferenc, Hodács Lajos, Koronczai János) hamar elkezdtek saját tervezésű deszkákat gyártani és használni, ezzel is népszerűsítve a sportot hazánkban.

Napjainkban a szörfdeszkák kiszélesedtek és lerövidültek, ami könnyű kezelhetőséget, gyors megsiklást eredményez. Ezek a deszkák a tanulást is megkönnyítik, hiszen manapság, egy jó felszerelést használva, már 2 óra gyakorlás alatt el lehet jutni egy stabil kezdő szintre.

Windsurf régen (Jim Drake)

Windsurf napjainkban

és ide csatolnám azt a videót ami Tatán az Öreg tavon készült

Szörfversenyek a nagyvilágban és hazánkban

Mint minden más sportágban így természetesen a szörfben is léteznek versenyek. A windsurf 1986. óta Olimpiai sportág is. Főként öt kategóriában szoktak versenyeket rendezni: Wave, Freestyle, Szlalom, Formula, és RSX kategóriákban. A „wave” kategóriát hullámos helyeken rendezik, ahol a hullámlovaglási technikákat és a különböző ugrásokat pontozzák. A freestyle kategória főként az ügyességről szól, ahol adott idő alatt, a versenyzőknek különböző trükköket kell bemutatniuk, melyeket nehézségi szintjüktől függően pontoz egy többtagú zsűri. A Szlalom és Formula kategóriában, egy főként 8-as alakú pályán kell végigmenniük a versenyzőknek, ahol a leggyorsabb nyer. Az RSX pedig a hivatalos Olimpiai szörf kategória. Itt minden versenyzőnek azonos felszerelése van és egy adott pályán (általában trapéz alakú) kell végigmenniük.

Hazánkban, a wave kategóriát leszámítva, minden kategóriában rendeznek magyar bajnokságot.

Forrás: SZÖRF SZIGET

Tanuló

A deszka jellemzői: 60-100 cm széles, 200-300 cm hosszú, 160-260 liter térfogatú deszkák, sverttel, szkeggel (maximum 40 cm hosszú), anyaga üvegszövet epoxival vagy fröccsöntött polipropilén.
A vitorla jellemzői: 1,5-6 m²-es, könnyű vitorla
Alkalmas: kis és nagy szélben, hobbiszörfözésre, kezdőknek és középhaladóknak, tanulásra.
Tulajdonságok: stabil, hamar siklásba jön, kényelmes, könnyen szörfözhető
Max sebesség: 35 km/h

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=wkWNo0RtFTc

Freeride

A deszka jellemzői: 50-80 cm széles, 200-260 cm hosszú, 90-160 liter térfogatú deszkák, csak szkeggel (minimum 35 cm hosszú), anyaga üvegszövet epoxival, vagy „carbon sandwich”, súlya 7-15 kg között
A vitorla jellemzői: 4-10 m²-es, camberes vagy camber nélküli vitorlával, melyek mély profillal rendelkeznek, a korai megsiklás, a nagy húzóerő és a sebesség érdekében.
Alkalmas: erős szeles szörfözésre, olyan szörfösöknek, akik már elsajátították a sport alapjait.
Tulajdonságok: korai megsiklás, könnyű kezelhetőség, relatív magas, akár 55-65 km/h végsebesség.

Szlalom

Deszka jellemzői: 50-85 cm széles, 200-240 cm hosszú, 75-150 liter térfogatú, csak egyenes szkeggel, anyaga lehet wood vagy „carbon sandwich”, súlyuk 5-9 kg között
Vitorla jellemzői: 2-4 camberes, 5-9 m²-es, mély profilú vitorlák, minimum 75 % carbontartalmú árboccal, a maximális teljesítmény érdekében.
Alkalmas: erős szeles szörfözésre, haladó és profi szörfösöknek
Tulajdonságok: korai megsiklás, rendkívüli, akár 70 km/h végsebesség, jó fordulási tulajdonságok, sportos szörfözés.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=HXpcwaiv3MA

Speed

Deszka jellemzői: 40-55 cm széles, 200-220 cm hosszú, 45-70 liter térfogatú deszkák, anyaguk többnyire „carbon sandwich”, súlyuk kb. 4-7 kg között
Vitorla jellemzői: lásd szlalomvitorlák
Alkalmas: profi szörfösöknek, nagyon erős szélben, hatalmas sebesség elérésére
Tulajdonságok: nehezen szörfözhető, rendkívül gyors deszkák, akár 90-100 km/h elvi végsebességgel.

Videó:http://www.youtube.com/watch?v=_E_Ff0qLUdk

Freestyle

Deszka jellemzői: 55-68 cm széles, 200-246 cm hosszú, 90-115 liter térfogatú, kis szkeggel (12-24 cm), lekerekített élekkel, vastag farrésszel a hátrasiklás érdekében.
Anyaga wood vagy „carbon sandwich”, súlya 6-8 kg között.
Vitorla jellemzői: 3,2-6,5 m²-es, camber nélküli könnyű vitorlák, lapos profillal a könnyű kezelhetőség érdekében
Alkalmas: profi szörfösöknek, erős szélben, extrém manőverek végrehajtására
Tulajdonságok: korai megsiklás, minden irányú siklásra képes a vízen, nem túl magas, 40 km/h-s végsebesség.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=qF9iLUN86HE&feature=youtu.be

Wave

Deszka jellemzői: 40-60 cm széles, 200-240 cm hosszú, 55-100 liter térfogatú deszkák, hátrahajló szkeggel (18-30 cm), nagy orremelkedéssel a hullámvétel miatt.
Anyaga wood vagy „carbon sandwich”, súlya 6-8 kg között.
Vitorla jellemzői: camber nélküli, közepes profilmélységű, könnyű vitorlák, sok erősítéssel, 2,7-6,5 m²-ig.
Alkalmas: profi szörfösöknek, hullámos vízre, erős szélben, nagy ugrásokra, waverideing-ra, freestyle-ra.
Tulajdonságok: agresszív fordulás, ugyanakkor könnyű kezelhetőség, végsebesség kb. 55 km/h.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=jOEbihnsZwI

Formula

Deszka jellemzői: 100 cm széles, 200-220 cm hosszú, 140-160 liter térfogatú deszkák, 70 cm-es szkeggel, anyaga wood vagy „carbon sandwich”, súlya 8-10 kg között.
Vitorla jellemzői: nagy méretű szlalomvitorlák, 8-12,5 m²-ig.
Tulajdonságok: extrémen korai megsiklás, akár 8 csomós szélben, jó végsebesség, kiemelkedő cirkálási tulajdonságok („kreuzolás”)
Alkalmas: profi szörfösöknek, főként pályaversenyzésre 8-30 csomós szélig.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=CeRqH_UaNcs

A Windsurf részei

A szörf legalavetőbb része a deszka (board). Mérete általában 2,5 métertől 5 méterig terjed, illetve 60 litertől 300 literig. Hogy mikor milyet használunk sok tényező befolyásolja: tudásunk, testméretünk, stílusunk, pénztárcánk, meg persze, hogy mire szeretnénk használni (például, ha csak az asszonyt szeretnénk betolni a Balaton közepére napozni, akkor elég egy régi nagy deszka)! Ezen kívül megkülönböztetünk svertes és nem svertes szörföket. A sverteseket ma elsősorban kezdőknek és nagyon univerzális használtara ajánlják, de a régi old-school deszkák is szinte mind ilyenek voltak.

A svert szerepe a stabilitás növelése; ezt a mai deszkáknál elsősorban azzal helyettesítik, hogy a board alja teljesen lapos, és akét szélén egy elég erős él van, ami gátolja az oldalirányba való sodródást, meg ha haladunk, szépen stabillá is teszi a testet alattunk. Persze ehhez sebesség is kell... szóval a kezdők maradjanak a svertes megoldásnál.

Hasonló a szkeg szerepe, csak ez nem mozgatható és kivétel nélkül a deszka végénél helyezkedik el. A szkegeknek két típusa létezik: az egyik a US.box amikor állítható a szkeg, ilyenkor ha nagy sebességet akarunk vele elérni hátra, ha fordulékonyak akarunk maradni akkor előre toljuk a sínben és úgy rögzítjük a rögzítőcsavarral. A másik típus a zárt szkeg szekrény: a power box, tuttle box, . Persze ez is rengeteg méretben és formában kapható, mindenki kiválaszthatja a stílusának megfelelőt.

A deszka egyéb tarozéka még a lábtartók, aminek szerepét inkább nem magyaráznám...

A deszkához az árbóc árbócgyök (vagy más néven árbóctalp), illetve hosszabbító segítségével csatlakozik.

Az árbóc eleinte fából, majd aluminiumból készült, ma már szinte csak műanyag (epoxy, illetve karbon) árbócokat készítenek. Régen azért nem szerették a műanyag árbócokat, mert könnyen törtek, de a technika fejlődésével, jobb és jobb gyártási technológiával egyre kevesebb árbóc tört. Ma már kizárólag epoxy-karbon kompozitból készítik, és minél magasabb a karbon tartalma egy árbócnak, annál keményebb, merevebb ( na meg drágább), viszont a rugalmasságából is veszít, így a magas karbontartalmú árbócok törékenyebbek. Mérete egyébként 3,5 méter és 5,5 méter között van átlagosan.

A boom (fordítóív) a vitorla kifeszítésére szolgál egyrészt, másrészt mi is ebbe kapaszkodunk. Egyik vége az árbóchoz van csatlakoztatva, míg másik végéhez a vitorla hátsó csúcsa rögzül. A boomok mérete általában állítható, így több méretű vitorlát is használhatunk vele.

A vitorla a másik legfontosabb és legdrágább része a windsurfnek. Régen teljesen háromszög formájú vitorlákat használtak. Anyaguk dacron volt, ami azért nem hasonlíthatóak össze a mai vitorlák tartosságával, merevségével és súlyával sem. Később megjelentek a latnik is, amelyek merevítésként szolgálnak, ami által a vitorlák elveszítették lobogó zászló jellegüket, viszont sokkal hatásosabban fogták be a szelet. A vitorla anyaga ma már 90%-ban monofilm, szőtt anyagot csak a széleken (árbóczsák, latnizsák, erősítések) használnak. A legújabb vitorlák térben szabottak (3D), karbon és kevlár erősítésüek. Méretük 3,0 m²-től (pl. kezdő) akár 12-15 m²-ig (formula szörfök) terjedhet. De azért persze az átlag méret 4,3 és 4,9 méter közötti árbóc, és 4,5 m² és 7,5 m² vitorla között van.

Ma már a windsurfözés mellé komplett ruházati iparág is kiépült, a legkülönfélébb mellényeket, cipőket, neoprén ruhákat, kesztyűket és sorolhatnám még... lehet kapni.

Freestyle versenyek

Ahogy a sízésben úgy a snowboardban és nem kevésbé a szörfben is megjelent az újra felfedezett stílus, a freestyle. A lényeg a mozgás szabadságán rejlik., s izzadság helyett örömet okoz művelőjének. E cél érdekében a felszerelések is átalakultak. A deszkák és vitorlák a használó kedvére készülnek, és a szörfözés átmeneti pangás után ismét régi népszerűségének örvend. A kellékek összeszerelése és használata jelentősen leegyszerűsödött, s mindez nem a minőség rovására. Már minden vitorla gyártó cég gyárt freestyle vitorlákat. Leginkább a kezelhetőség és a kontrolálhatóság jellemzi ezeket a vitorlákat ugyanakkor a sebességről sem kell lemondanunk. A deszkákat az extrém rövidség és a szélesség jellemzi. Nagyon hamar jönnek siklásba, lehetővé téve a minél kisebb szélben való gyakorlást. A manővereket, ugrásokat és trükköket lényegesen könnyebb végrehajtani velük. Sima vízen is hullámok között egyaránt használhatóak, és tág szélerő tartományban nyújtanak élvezetet a szörfös számára. A freestyle a verseny sportban is élre tört. Messze a leglátványosabb a versenyszámok közül. A futamok közvetlen a part mellett zajlanak, így a nézők és tévéstábok könnyen figyelemmel kísérhetik a történéseket. A verseny valóságos show keretében, dinamikus zenei aláfestéssel és kihangosított szpíker kommentálásával zajlik A kvalifikációs futamok után kezdődnek a kieséses rendszerű ki-ki csaták. Egy futam általában 5 perces és egyszerre négyen indulnak, és a kettő legjobb jut tovább. Az a versenyző jut a következő körbe, amelyiknek a zsűri magasabbra értékeli a vízen bemutatott akcióit. A közönség persze lelkes ovációval honorálja egy-egy látványos manőver bemutatását.

HIMNUSZ (Blue-Lake/Kék-tó)

SZÁGULDÓ FELHŐK A KÉK-TÓ FELETT,
NYÖGNEK A NYÁRFÁK, A TÖRZSÜK REMEG.
FEHÉR TAJTÉK AZ AZÚR VÍZEN,
SZILAJ SZÉL RÁNGAT, HOGY TÁNCBA VIGYEN!

NEM KELL HOGY HÍVJON, PEZSEG A VÉREM,
TOMBOLÓ EREJÉT IGÉZVE NÉZEM!
FELKAP ÉS REPÍT, SODOR MAGÁVAL,
FORGÓ SZÉLKERÉK INTEGET TÁVOL.

KAPKODVA HÚZOM RÚDRA A VÁSZNAT,
AMIT A VIHAR HELYETTEM VÁLASZT.
DOLGOS A KEZEM TARTOM A RITMUST,
CSAK EL NE ÁLLJON! SZÓLÍTOM KRISZTUST...

NEOPRÉN RUHÁMAT MAGAMRA RÁNTOM,
FUTOK A PARTRA, VANNAK MÁR PÁRAN.
DESZKÁMRA UGROK ÉS SZELET FOGOK,
UJJONG A SZÍVEM, MERT SZABAD VAGYOK!

KÖNNYEDÉN SIKLOM, NÉZEM AZ EGET,
ODAFENT HALLOM :A SZÉLISTEN NEVET!
NEM ÁRT A FOHÁSZ, HA KEGYÉT KÉRED,
NÉGY BEAUFORT FELETT KEZDŐDIK AZ ÉLET!

KÖSZÖNJÜK NEKED AZT A NAGY KEGYET,
HOGY NEKÜNK ADTAD E KAVICS HEGYET!
A KISSÉ RÖGÖS ÉS SÁROS UTAT,
S MINT A PÁRNÁHOZ: JÁRT HOZZÁ A HUZAT!

URUNK OLY KEGYES, NEM HAGYJA EL FIÁT!
FORGASSÁTOK HÁT A SZÖRFÖS BIBLIÁT!

"J. CAMBERJACK"

A Kiteszörf kialakulása

Története a XIII. században, Kínában kezdődött.A tradicionális ünnepi sárkányozás, a mai napig a kínai kultúra meghatározó szertartása. Később felfedezték, hogy az ernyők hajtóerejét, motorként is tudják használni kisebb hajókon.1826-ban mindenkire nagy benyomást tett George Pocock, aki sárkányok húzóerejét használta Char Volant nevű kocsija vontatására. Ő volt az, aki az ernyőket továbbfejlesztette, először méretük megnövelésével, később a mai kite-okhoz hasonlóan 4 zsinórosak lettek. Ezekkel a fejlesztésekkel stabilabb és irányíthatóbb húzóerő kifejtésére volt képes, akár kocsi, akár hajó vontatásáról legyen szó. Az időjárás már nem jelentett akadályt számára. Az 1980-as évek igen jelentős és meghatározó változást hoztak a sportág életében, ugyanis ekkor jelentek meg a vízről indítható ernyők, addig csak szárazföldi indulás volt lehetséges. Az 1990-es években indult igazi hódító útjára a kiteszörf, mint sportág, melynek kiinduló pontja Hawaii volt. Elterjedését Laird Hamilton-nak és Manu-nak köszönhetjük. Azóta számos technikai változáson ment át az ernyő, megjelentek újabb márkák, amelyek, egyediségükkel kívánják a vásárlókat magukhoz vonzani. Magyarországon bár egyre többen űzik, kb 7 éve kezdte rajongótáborát kialakítani és azóta is töretlen a népszerűsége, annak ellenére, hogy nem rendelkezünk tengerrel.

Kite régen

Kite napjainkban

Sokan próbálták már körülírni, megmagyarázni mi is ez a sportág valójában, de valahogy egyik magyarázat sem fedi a valóságot teljes mértékben. A kitesurf egyet jelent, a szabadsággal, az élvezettel ,és az elemekkel való harccal. Egy olyan életforma, ami semmihez sem hasonlítható. Csupán némi vízfelületre, megfelelő felszerelésre, és ami a legfontosabb, szélre van szükségünk ahhoz, hogy átérezzük mit is jelent valójában a kiteszörf. A kezdőknek egy életre szóló élményt, a profiknak egy nagyon komoly sportágat, amely lehetővé teszi, hogy átélhessék a repülés élményét. A kitesurf , vagy ahogy egyesek hívják: sárkányszörf, egyre népszerűbb Magyarországon, hódolóinak száma szinte naponta gyarapszik.

Van olyan, aki wakeboard- osként  kezdi el, bár a két sportág közötti különbség jelentős, mivel amíg a wakeboardosoknál a húzóerőt a motorcsónak képezi, a kite-osoknál ez a húzóerő a szél által meghajtott ernyő jelenti.Ebben a sportban a vízszintes irányú sebességet folyamatosan lehet változtatni az ernyő helyzetével így sokkal élvezetesebb, könnyebb és biztonságosabb megtanulni és elsajátítani mind a kezdő mid a haladó szintet.

Egyetlen hátrány csak a szél lehet, ami persze néha fúj, néha meg nem.Magyarországon általában frontok hozzák a szelet, nincs termikus szél, ami elengedhetetlen lenne ehhez a sportághoz. Sokan ezért külföldre utaznak, hogy többet tudjanak gyakorolni és továbbfejlődni.

Az ernyőkről általában:

Kétféle ernyőt létezik a felfújható, tube kite és a cellás, soft kite, ami hasonlít a siklóernyőre.
A vízen általában a tube kite-ot használják, amit könnyen fel lehet szedni a vízről, ha leesik. 4m2-től egészen 21 m2-ig gyártanak ernyőket.

A legkisebb méretek inkább gyakorlásra, a legnagyobb ernyők viszont extrém kis szélben is használhatók. A legtöbbet használt méretek, a 8m2-től , 16m2-ig bezárólag tehetjük.

Az újabb ernyők több szelet képesek befogni, ezáltal nem kell nagyobb ernyőt vennünk és jobban lehet az ernyő erejét is elvenni , így kisebb ernyőre is csak ritkábban lesz szükségünk.

Mint minden sportág a kite-ban is a gyárak évről évre újítanak valamit, így szeretnék biztonságosabbá, élvezetesebbé tenni a sportot és ezáltal megtartani a vevői kört.

Forrás: LÁTVÁNYSPORT

Érdekességek

Dávid és Góliát, avagy Kucséber versus Cobra

Napjainkban – ahogy azt a globalizált világrend már-már megköveteli – az összes nagy „szörfmárka” deszkáit egy helyen készítik, a thaiföldi Cobra gyárban. Itt bizony jó értelemben vett „tömegtermelés” folyik, hiszen a szakértelem, a nyersanyagok, és a technológiai háttér mind-mind megtalálható az egykori szörfdeszka-márka mára világelsõvé lett létesítményében. Szóval, aki még illúziókat táplált, hogy a Naish deszkák Hawaii-on, a JP-k pedig Ausztráliában készülnek, el kell hogy keserítsük. Léteznek azonban kis mûhelyekben készülõ, egyedi gyártású, custom deszkák, amelyeket kézzel készítenek, a legjobb anyagokat használják fel, és a megrendelõ sok esetben elõre megszabhatja, hogy az õ deszkája pontosan milyen legyen. Ilyenek a Kanári-szigeteken készülõ D’Light, Horney, a Hawaii-on gyártott, legendás Quattro, és hazánk nemzetközileg is elismert deszkakészítõ mágusa, Kucséber Ferenc alkotásai, a Pirate deszkák.

Írta: Horányi-Névy András
windsurfing.hu
Yacht Magazin

Hogy készül a szörfdeszka?

Deszkatípusok

A szörfdeszkákat két nagy csoportra osztjuk, ha az elkészítésükhöz felhasznált technológiát és anyagokat vesszük figyelembe. Ez nagy átlagban megegyezik a felhasználási területükkel is, hiszen egy külön eljárással készülnek a kezdõknek készülõ rugalmas, kevésbé sérülékeny, ám nehezebb szörfdeszkák, és egy egészen más módszerrel a haladóknak és profiknak készülõ darabok, melyek merevebbek, könnyebbek, azonban jóval sérülékenyebbek is. Az elõbbi technológiát termoplasztikusnak hívjuk, ahol a névbõl is látható, hogy itt hõre lágyuló mûanyagokat használnak fel a gyártás során. A haladó deszkák anyagát pedig duroplasztikusnak nevezzük.

A kezdõ deszkák gyártása

A termoplasztikus anyagok alatt elsõsorban a polietilént és a polipropilént, két hõre lágyuló mûanyagot értünk. Ezeknek az anyagoknak óriási elõnyük, hogy rugalmasabbak és kevésbé sérülékenyek, mint az egyéb technológiáknál felhasznált kompozit anyagok (ezeket késõbb részletezzük), így különösen alkalmasak kezdõknek készülõ deszkák gyártására, ahol nagy igénybevételnek vannak kitéve. Ezek az anyagok állják a sarat, hiába veri oda a kezdõ szörfös újra és újra az árbocot, a bumot, és különbözõ testrészeit a deszkához, az maximum behorpad, de nem törik be.

A termoplasztikus anyagok gyártása során a por állagú mûanyagot egy elõre elkészített deszka sablonba öntik, ahol az - forró levegõvel hevítve - folyékonnyá válik. Ezután, a kétszeres mélyhúzás nevû gyártási technológia esetén egy újabb, pozitív sablon következik, amivel a két sablon közé szorult mûanyag vastagságát szabályozni tudják, és az anyag kihûlése után kész a héjszerkezet. Egy másik eljárás, az egyszeres mélyhúzás során a második sablon hiányzik, a forró mûanyag csak ráolvad a külsõ sablonra, így a héj vastagsága kevésbé pontosan befolyásolható. A héj elkészültével a kihûlés után a két fél-formát, melyek a deszka alja és teteje lesznek, összeillesztik, és utólag telefecskendezik poliuretánhabbal (hungarocell). A svert- és szkegszekrényt már a héj készítésekor beleépítik a sablonba, hogy ne utólag kelljen kivágni azt.

Érdekesség, hogy régebben a héj elkészítéséhez használt sablont a hevítés után pörgetni kezdték, különbözõ tengelyek mentén, hogy a folyékony mûanyag a centrifugális erõ hatására a szélére tapadjon.

A haladó szörfdeszkák

A modern szörfök szinte mind duroplasztikus anyagokból készülnek, érthetõ okokból. Ezek a deszkák könnyebbek, ridegebbek (azaz precízebben manõverezhetõk), ám sérülékenyebbek, mint termoplasztikus technológiával készült társaik. Profi versenyzõktõl a lelkes középhaladó-haladó szörfösökig mindenki ilyet használ.
A technológia gyökeresen eltér az fentebb vázolt termoplasztikus technológiától. Itt ugyanis elõször nem a deszka külsõ szerkezete készül el, hanem a deszka belsejét kitöltõ polisztirolhab. Ezt téglalap alakú tömbökbõl, gépek segítségével vágják ki, így ez a folyamat részben automatizált – csak a finom csiszolásokat végzik kézzel. Kivételt képeznek ez alól az egyedi gyártású, custom deszkák, melyeket már a munkafolyamat elejétõl csak emberi kéz alkot.

Az elkészült belsõ habra kerül rá ezután a külsõ réteg, mely megvédi a belsõ habot a környezeti hatásoktól, és egyben a deszka súlyát, karakterisztikáját is nagyban megszabja. Ez a réteg kompozit anyagokból készül, melyek alatt üvegszálas szövetet, epoxigyantát, kemény állagú habszivacs anyagot, ún. airex-et, illetve a drágább és könnyebb modellekben szénszálas anyagokat értünk.

Hogy mi is a siklás?

A siklás a modern szörfözés egyik legfontosabb eleme. A siklás és a siklásra alkalmas szörfök minőségi változást hoztak a szörfsportban: a szörftest és a vitorlák tervezésénél az egyik legfontosabb szempont a minél korábbi siklás lett.

Egyre erősödő szélben szörfözve (0-3 Beaufort), a szél sebességével arányosan nő a sebességünk. A vitorlára ható erő és a deszkára ható vízellenállás növekedése miatt a vitorlát egyre nehezebb tartani. A szörf építésétől függően 2-4-es erősségű szélben a szörf sebességén ugrásszerű növekedés figyelhető meg. A szörf deszka nagy része (90 %) kiemelkedik a vízből, a deszka alatt kialakuló turbulens áramlás miatt a deszkára ható ellenállás lecsökken, a vitorlát könnyebb lesz tartani és a szörf sebessége hirtelen megnő. A szörföt ekkor már a vitorla helyett a deszkát döntve lábunkkal irányítjuk. Ha ekkor a trapézt beakasztjuk, lábunkat a papucsokba dugjuk, szinte súlytalanul száguldunk a víz felett. Aki ezt átéli, fanatikus szörfössé válik.