Izland kalandtúra - Tűzön-vízen át a gejzírek földjén

Neked mi jut eszedbe először, ha azt a szót hallod: Izland? A tűz és jég országa? Gejzírek otthona? Kietlen lávamezők, zöldellő kanyonok, hatalmas vízesések, aktív vulkánok, kimondhatatlan helységnevek? Bálnaleves?

Képek forrása: Chris Burkard Photography, MAKASE, wowamazing.com, flickriver.com

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Igen, elsőre valószínűleg mindenkinek ilyen és ehhez hasonló közhelyes gondolatok ugranak be Izland kapcsán, amik bár igazak, koránt sem lehet csupán ennyivel leírni ezt a vidéket. Minden szempontból különleges, a túrázó számára pedig kifejezetten izgalmas és változatos ország ez, ahonnan úgy távozik az ember, hogy ide márpedig vissza fog térni. Túránkon az ország talán legszebb és méltán legnépszerűbb útvonalát járjuk végig, hogy részesei lehessünk annak a tündérmesének, ami oly sok művészt és a filmes világot is megihlette.

Ízelítő Izland varázslatos vidékeiről >> THE FLOW OF TIME (ON ICELAND)

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Túránkat az Istenek Földjén kezdjük, egy gyönyörű és gazdag növényvilágú völgyben a 2010-es kitörésével igazi hírességgé váló Eyjafjallajökull vulkán árnyékában. Vándorlásunk során monumentális kilátásokban lesz részünk, kanyonok és gleccserek mentén haladunk el, mezítláb kelünk át erős sodrású vizeken. A változatosságot jól jelzi, hogy míg az egyik napon hóban taposunk, másnap már egy kopár sivatagon kelünk át. Gőzölgő tavacskák, fekete lávamezők, földöntúli színekben pompázó hegyek kísérik majd utunkat, a túra végén pedig Landmannalaugart elérve egy természetes forróvizes fürdővel ajándékozzuk meg magunkat.

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén 

A programtervezetet és a benne található célpontokat - mint jelentkezők - bármikor megváltoztathatjátok valamint kiegészíthetitek. Túravezetőink tapasztalatának köszönhetően igyekszünk elérni, hogy eseményeink a lehető legnagyobb élményt nyújtsák számotokra, és állandó tagjaivá váljatok kalandozásinknak!

Mire számíts?

  • haladó szintű túrára, előzetes túratapasztalat és jó állóképesség mindenképp szükséges
  • hátizsákod akár 20 kg-t is nyomhat, ezt kell cipelned nap, mint nap
  • meredek lejtőkre és kaptatókra
  • durva, köves, kavicsos, vagy épp vizes, csúszós terepre
  • híd nélküli gleccserfolyókon gyalog kell átgázolnunk, a jeges víz akár egy méter mély is lehet
  • minimum egy nap esőre és akár orkán erejű szélre
  • szép idő esetén gyönyörű kilátásra és magas hőmérsékletre, rossz idő esetén viszont egyáltalán nem lehet látni semmit, vízszintes eső és fagyasztó hőmérséklet várható
  • ha mindez nem riaszt el, akkor jó kondícióval viszonylag könnyen teljesíthető túrára

 

RÉSZLETES PROGRAMTERV:


1. nap ~ Reykjavík - Þórsmörk

Buszunk korán reggel indul a reykjavíki kempingtől a Felföldre. Már önmagában az utazás is felejthetetlen élmény amint gőzölgő hegyek mellett és lávamezőkön haladunk át, míg végül elérkezünk az ikonikus Seljalandsfoss vízeséshez. Innen még kb. egy óra utazás vár ránk, majd Þórsmörköt elérve leszállunk a buszról.

A Stakkholtsgjá szurdok monumentális látványa fogad, ahogy végighaladunk a járható szakaszon. A kis kitérő után gyalog megyünk a Basár kempingbe ahol tábort verünk és a nehéz hátizsákokat hátrahagyva csak a legszükségesebb dolgokat visszük magunkkal, hogy bejárjuk a vidéket. Az első napi célpontjaink közt szerepel a Hvanná folyó és szurdokvölgye (ahol a 2010-es kitörés idején hömpölygött végig az izzó láva), a Rettarfell (508m) és az Útigönguhöfði (805m) csúcsok. Az utóbbira vezető ösvény egy kicsit nagyobb kihívás, az út során helyenként láncok is segítik a haladást. Erőfeszítésünk viszont nem hiábavaló, hiszen különösen pazar kilátás vár ránk: Északon a Krossá völgye, Þórsmörk és a Felföld hegyei, Nyugaton a Hvanná kanyon, Délnyugatra az Eyjafjallajökull, Kelet felé pedig a Morinsheiði jellegzetes fennsíkja tárul szemünk elé. Estére érünk vissza a táborba, de attól nem kell tartani, hogy ránk sötétedik, hiszen az év e szakaszában még este tíz órakor is világos van.

Táv kb.: 16-17 km
Szintemelkedés: kb. 860m felfelé és lefelé
Menetidő: 6-7 óra


2. nap ~ Þórsmörk - Emstrur (Botnar)

Þórsmörk (Thórsmörk – Thór erdeje) nevét a skandináv-germán mitológiából ismert istenről, Thór-ról (Þór) kapta. Eredetileg a Tindfjallajökull és az Eyjafjallajökull gleccserek közt fekvő hegygerinc neve, de gyakran használják a terület szélesebb körű megnevezésére is. A Krossá folyó völgyében, a gleccserek közti zárt fekvésének köszönhetően egy különleges, az átlagosnál melegebb klímájú terület alakult ki: a védett völgyet dús, zöld növényzet, mohák, páfrányok és nyírfaerdők jellemzik, éles ellentétben a tipikus izlandi tájjal.
Másnap megkezdjük a klasszikus Laugavegur túrát Dél- Észak irányban. Nevét a népszerű reykjavíki bevásárló utcáról kapta, ezzel utalva arra, hogy valószínűleg nem leszünk egyedül az úton.

Reggeli indulásunkat követően, átkelünk a Þröngá folyón, ami tartogathat némi meglepetést, hiszen az erős sodrású víz az időjárástól függően akár fél-egy méter mély is lehet, így csak a megfelelő helyen és szandálban tudunk átkelni rajta. Áthaladunk az Almenningar néven ismert dombos területen, majd végül egy hídon át jutunk el a Syðri – Emstruá kanyonhoz. Délutáni programként, ha időnk és energiánk engedi, a monumentális Markarfljótsgljúfur kanyonhoz teszünk ég egy kis kirándulást (kb. 2 és fél óra).


Táv: 15 km
Szintemelkedés: 760 m felfelé, 480 m lefelé
Menetidő: 6-7 óra


3. nap ~ Emstrur (Botnar) – Álftavatn

Következő nap nagy kihívása az átkelés a Blafjallakvisl folyón. Az eddigi átkelések csupán a bemelegítés volt, hiszen itt vízállástól függően akár combig is süllyedhetünk a jeges gleccservízben. Megpihenünk a Hvanngil-szakadéknál, ahol két kunyhó szolgál menedékként. Az egyiket pásztorok számára építették még 1963-ban, a másik már turisztikai céllal jött létre 1995-ben. Innen már csak 5 km az Álftavatn-tó és a mellette fekvő kemping.

Az Álftavatn egy mély és igen impozáns tó, nevét az énekes hattyúk után kapta. Délutáni programlehetőség a Brattháls vagy a Torfatindur (818 m) hegyek megmászása (1-2 óra). 

Táv: 15 km
Szintemelkedés: 390 m felfelé, 350 m lefelé
Menetidő: 6-7 óra


4. nap ~ Álftavatn–Hrafntinnusker

Ezen a napon sötét palagonit hegyek és gleccserek világába érünk. A tájkép fokozatosan megváltozik az út során, a dús, zöld növényzetnek már nyoma sincs, felváltotta a kopár Felföldre jellemző sivatag. A napunk csúcspontja (és egyben az egész túra legmagasabb pontja) egy kis kitérővel érhető el, szép idő esetén a Háskerðingur (1281m) káprázatos kilátással ajándékoz meg. Ezen a vidéken még nyáron is nagy esély van összefüggő hómezőkre, a környék időjárása jellemzően szeszélyes. A hirtelen kialakuló köd, és az esetleges hófoltokon való mászás/ereszkedés miatt fokozott óvatosság szükséges. Kis szakadékok mentén egy völgyön keresztül jutunk el a kempinghez. Igazán különleges szállás ez: a hegyoldal csillogó obszidián kövektől ragyog, a menedékház közvetlen közelében pedig egy geotermikus mező található. A felszabaduló gázok és gőzök hatására páratlan mikroklíma alakult ki, a menedékház teljes egészében innen nyeri a hőenergiát.

A környék látnivalója a kb. 1,5 km-re található beomlott jégbarlang. A jég alatt zajló termikus folyamatok miatt a barlang instabillá vált, 2006-ban egy túrázó életét vesztette egy fentről lehulló jégdarab miatt.

Táv: 12 km
Szintemelkedés: 810 m felfelé, 320 m lefelé
Menetidő: 4-5 óra


5. nap ~ Hrafntinnusker - Landmannalaugar

Vándorlásunk végére értünk, ha fumarolákkal (forró gáz- és gőzkitőrésekkel), gőzölgő tavakkal találkozunk. A Stórihver 90 °C-os tavai túl forróak ahhoz, hogy megmártózzunk benne,  de ami késik, nem múlik. Az erős kénszag, a füstölgő hegyek, az obszidián kövekkel borított mezők egy érdekes, zord, földöntúli táj képét festik le előttünk, áthaladunk a Laugahraun lávamezőn, majd a Brennisteinsalda színpompás hegyvidékére érünk.  Ez az egyik legszínesebb hegy Izlandon: egy vulkán, ami a ma is aktív tevékenységének köszönhetően sárga a kéntől (a neve is ezt jelenti: kénhullám), de kék, zöld, piros és fekete foltok is díszítik, hála a moháknak, a lávának és a vulkáni hamunak. Ez az aktivitás okozza az oldalában feltörő kénes források, gőzkitörések létrejöttét és utunk utolsó érdekességét, a már említett forró fürdőt is. A természetes közegben kialakult 30-35 °C-os fürdő méltó befejezése lesz 5 napos kalandozásunknak.


Táv: 12 km
Szintemelkedés: 230 m felfelé, 700 m lefelé
Menetidő: 4-5 óra


6. nap ~ Landmannalaugar – Reykjavík

Utolsó Felföldön töltött napunkon van időnk a pihenésre, Landmannalaugar környékén kirándulunk és hosszasan áztatjuk magunkat a forró vízben, hiszen buszunk csak délután indul. Az esti órákban érünk vissza a fővárosba.


A túratervezetet az időjárás, a jelentkezők erőnléte és/vagy a túravezető javaslata megváltoztathatja.

 

MAGASHEGYI TÚRÁHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK, SZÁLLÁSOK FAJTÁI:

A legfontosabb a kényelmes technikai túraöltözet, több rétegben. Aláöltözet, középső réteg - polár pulóver és softshell dzseki kombinálva - illetve az opcionális vízzáró külső héj, melyet csapadék esetén, valamint a hőtartás miatt használhatunk. Technikai túráknál érdemes külső rétegnek korszerű vízálló dzsekit választani, amire rá tudjuk venni a mászó beülőt, illetve befér a kapucni alá a hegymászó sisak - egyéb esetekben a teljes alakos esővédő poncsó ajánlott. Szükséged lesz többek között magashegyi bakancsra (magashegyi trekking, alpin 3 évszakos - Hanwag Alaska GTX, La Sportiva Trango S EVO GTX - a leg szélesebb körű a felhasználási területük, valamint alpin 4 évszakos - La Sportiva Nepal Extreme vagy Nepal EVO GTX - 4000 m felett szükséges a hőszigetelés miatt), túrazokni (+ tartalék), kamáslira, közepes hátizsákra (35-50l), napszemüvegre / síszemüvegre, fejlámpára, fényvédő krémre, termoszra, tartalék élelemre (energia szelet, -zselé), izolációs fóliára, túrabotra, amely a hosszabb gyaloglások alkalmával kíméli a térdedet, esetleg kis méretű kemping főzőre.

Magashegyi túrák alkalmával legtöbb esetben fűtött vagy személyzet nélküli bivakház lesz a szállásunk. Hálózsák mindkét esetben ajánlott, az agynemű kímélése miatt legtöbb helyen előírás. Fűtött ház esetén érdemes legalább egy +10 fokos komfort fokozattal rendelkezőt magunkkal hozni, fűtetlen bivak használatához pedig ajánlott a legalább 0 fokos komfort fokozattal rendelkező - évszaktól és magasságtól függően az említett ajánlások változhatnak.

Az alacsonyabban fekvő területeken kempingekben, apartmanokban, ifjúsági szállókban vagy egyszerű szállodákban szállunk meg. Ez számos eseteben választható, azonban előfordulhat, hogy a túra útvonala nem enged több lehetőséget az éjjeli menedék kijelölésére. Megesik olyan kalandtúra is, ahol a táj szépsége illetve a program nomád mivolta miatt a vadkempingezést választjuk, de valljuk be, ezen opció nélkül számos misztikus helyszín ismeretlen maradhatna számunkra...


Az országról, földrajz, időjárás

Izland nem sokkal az északi sarkkör alatt található, de a Golf-áramlat sokkal elviselhetőbbé teszi az itteni éghajlatot. A telek enyhék, de szelesek, a nyarak pedig hűvösek, az átlaghőmérséklet ilyenkor 13-15 °C körül mozog. Télen csak néhány órára bukkan fel a nap, de nyáron több hónapon keresztül világosság van, a sziget legészakibb részén ilyenkor még éjjel is látni a napot - VIDEÓ >>.

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Létrejöttét a tektonikus mozgásoknak köszönheti, az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez távolodásakor feltörő magma megszilárdulása hozta létre Izlandot. Felszíne máig hordozza a lemezek mozgásának nyomait, a vulkáni aktivitás miatt a sziget mérete folyamatosan növekszik. 140 vulkánja közül 26 ma is aktív, legutóbb az Eyjafjallajökull tört ki 2010-ben. 800 embert kellett kitelepíteni, az európai légi forgalmat pedig több hétre teljesen megbénította a levegőben terjedő vulkáni hamu. Emiatt az aktivitás miatt a szigeten a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a fűtés – az egyébként még nyugat-európai viszonylatban is drágának számító országban - nagyon olcsó, szinte a teljes energiafelhasználás hidroelektromos és geotermikus forrásokból származik. Rengeteg gejzír található a szigeten, magát az elnevezést is a világ szinte minden országa az itt található Geysir nevű gejzír nevéből vett át.

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Az ország nevének eredete sem véletlen (Ísland – jégföld), kb. 10%-át jégtakaró borítja, legnagyobb összefüggő jégmezője a Vatnajökull (szintén vulkán), területe 8100 km2, vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri. A többnyire lakhatatlan felszínének és elszigeteltségének köszönhetően a kb. Magyarországnyi területen mindössze 300.000 fő él, főleg a partok mentén. Az izlandiak skandináv nép, a lakosság túlnyomórészt viking és kelta eredetű. Az ország legfőbb megélhetését a halászat és az e köré épült gazdasági tevékenységek adják. Az izlandi vendégszeretet világhírű, a világ egyik legboldogabb országaként tartják nyilván őket. A természettel tökéletes összhangban élő nép nagyon büszke a tiszta ivóvízkészletére, gyakorlatilag majdnem minden folyóvíz szűrés nélkül iható. Állatvilága az éghajlat miatt szegényes, legjellemzőbben északi fajok, tengeri állatok fordulnak elő. A tipikus izlandi táj lakói a juhok, pónik, a sarki róka, a partok mentén a sirály vagy a lunda.

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

A Laugavegur

A Laugavegur nem véletlenül a legnépszerűbb túraútvonal Izlandon, a National Geographic egyenesen a világ 10 legjobb túraútja közé sorolja. A hihetetlenül változatos ösvények bejárásával gyakorlatilag majd’ az összes, a szigetországra jellemző természeti képződménnyel találkozhatunk. Az általunk bejárni készült táv 2-4 nap alatt teljesíthető (az évente itt megrendezett ultramaraton csúcstartója alig több mint 4 óra alatt futotta le a távot). Mi a legbiztosabb megoldást választjuk: kempingtől kempingig túrázunk, így a mindennapi gyaloglás mellett marad majd idő a pihenésre, illetve a környék felfedezésére is. A teljes táv végig jól jelölt, sok helyen kötelekkel biztosított. Összesen kb. 55 km, a napi távolságok általában 12-15 km-esek. 5 napot fogunk eltölteni a semmi közepén, a teljes menetfelszerelésünk, a súlyos hátizsákok nagyban befolyásolják a túra nehézségét, ezért érdemes a legkörültekintőbben pakolni és csak a legszükségesebb dolgokat magunkkal vinni. Az út az extrémitások útja: szép időben extrém látványos, de rossz időben kifejezetten veszélyes lehet, különös odafigyelést igényel. Túrázásnál mindenképpen számolni kell a szeszélyes időjárással, bármikor kialakulhat eső-zivatar, de általában a viharos szél okozza a legnagyobb kellemetlenséget. Nem ritka az orkán erejű, 90 km/h-s szél sem.

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Jellemzően kétféle módon lehet teljesíteni a túrát: sátorral kempingekben, vagy menedékházban alvással. Ez utóbbihoz érdemes már egy évre előre foglalni, mert a szálláshelyek száma véges és a házak hamar betelnek. Luxusra nem érdemes számítani,  fürdési lehetőség pl. nem mindig lesz, viszont sátorral a hátunkon érezhetjük át igazán azt a szabadságot amit ez a lenyűgöző hely nyújthat. 

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén

Tűzön-vízen át – Izland, kalandozás a gejzírek földjén